Hajlamosak vagyunk olykor azt hinni, hogy eleink minden fontos leletet megtalltak, feltrtak, s a rgszet mr nem okozhat meglepetst szmunkra. Aztn az let sorra rcfol ezekre a kicsinyhitû vlemnyekre. Egyiptom s a mezopotmiai magas-kultrk rsos emlkeit el tudjuk olvasni. Ismerjk – legalbbis gy gondoljuk – mitolgijukat, isteneik pantheonjt, hitvilgukat. Mindennapi letkrl gazdag forrsanyaggal rendelkeznk. Elmondhatjuk ezt a trsg ksbbi npeirl is: filiszteusokrl, fnciaiakrl, perzskrl s kiszsiai grgkrl egyarnt.
S itt egy vros: Askalon (Ashkelon). A mai Izrael terletn lv si telepls legrgebbi alapjai Kr.e.: 1800 krl plhettek. A hajdani forgalmas kiktvros a trtnelem viharaiban szmtalanszor elpusztult, s fnixknt jra plt. Mirt rdekes ez szmunkra?
Aki figyelemmel ksri a hzi kutya trtnett, szerepnek alakulst emberi kultrnkban, tudja: Egyiptomban jelents kultusza volt ngylb trsunknak. Hallt meggyszoltk, tetemt mumifikltk s eltemettk. A kzel-kelet egyb kultriban is tetten rhet mitolgiai felbukkansa, igaz korntsem az egyiptomiak szintjn, m az itt kialakult kp amannl sokkal rnyaltabb, letszerûbb. Rgszeti emlkek sora rkti meg felhasznlsnak sokoldalsgt. A fnciaiakrl pedig tudjuk, hogy „felelssg terheli ket”, mint szenvedlyes hajz, keresked npet, szmos mai fajta snek exportlsrt az akkor ismert vilg tvoli tjaira. A grgk kutya szeretete taln kzismertnek is mondhat.
De ki hallott olyat, hogy itt a kzel-keleten is ltezett volna kutyatemet?
Askalon romjait az 1800-as vek ta ssk. A hozzvetleg 4000 ves legals sats rteget kb. 10 m vlasztja el a mai felszntl, s ezek a mterek, mint knyv lapjai riztk meg szmunkra a hajdani let emlkeit.
S nem csupn az embert! Mert pldul a filiszteusok idejbl (Kr.e.: XII.–V. szzad) egy hz alapja alatt agyagcsuporban kiskutya csontvzat talltak. Ennek dmonûz, rontsûz szerepe lehetett. Hrom mter krli mlysgben pedig (Kr.e.: IV.–III. szzad: fnciaiak, perzsk, grgk kora), az 50-es szm satsi szelvnyben, hatalmas kutyatemett trtak fel. Ez az antik vilg ma ismert legnagyobb ilyen lelete. 1991-ig mintegy 800 kutyasrt sikerlt kibontani. Minden kutyt kln kvekkel gondosan krlrakott mlyedsbe, oldalra fordtott helyzetben temettek el. Farkuk, taln a fajtajelleg okn, hts lbuk kztt elhelyezett. A felntt pldnyok tlagos marmagassga 53 cm krli, becslt slyuk 14 kg-ban valsznûsthet. Szmos klyk s fiatal, st jszltt eb srja is feltrsra kerlt. Az osteolgiai anyag lnyegben az e tjon ma is fellelhet priakutyk alakkrbe sorolhat. A tetemeken semmi nem utal erszakos hallra.
A temet helye s a gondos temets arra utal, hogy ezek az ebek megbecslt tagjai voltak koruk trsadalmnak. Nincsenek ugyanakkor srmellkletek, melyek tbaigaztank a kutatt.
A vros nem uralkodi szkhely, gy nem valsznû, hogy valamely fejedelem kedvenc vadszebeirl lenne sz. Alkatukat tekintve a harci ebek sorbl is kizrhatak. Nem is vallsi kzpont, gy alighanem a kizrlagosan templomi szolglatot teljest ebek krbe sem sorolhat valamennyi.
Vajon, nem a hajdani forgalmas kiktvros megbecslt „kztisztasgi alkalmazottai” nyugszanak e srokban? S taln kedvencek is, egy-egy csald hznak tisztn tartja, rzje, gyermekek jtsztrsa?
Ma nem tudunk erre a krdsre egyrtelmûen megnyugtat vlaszt adni, mivel nincs analgija a kor kultriban ennek a leletegyttesnek.
Igaz, hogy a terlet valamikor egyiptomi uralom alatt llt, ennek direkt hatsa azonban itt nem mutathat ki.
A korai mezopotmiai kultrk nem adnak tmpontot a krdsben. A perzsknl sincs ilyenrl tudomsunk. A grgk, mint nagy kutyabartok, lltottak ugyan sremlket egy-egy szmukra kedves jszgnak, m temett nem ltestettek nekik. S eddig a fnciaiaknl sem volt tudomsunk ilyen ltezsrl.
Ksznet a forrsgyûjtsben nyjtott segtsgrt Bibern Noseda Nominek.
Bkeffy Tiborc
n mg ksznm a kutya.hu-nak |