Mikl�s Levente Amikor valaki kuty�t v�s�rol, nagyon elt�r� szempontok, k�l�nb�z� ig�nyek alapj�n v�laszt fajt�t. Az egyik ember h�zelg� �lebet szeretne, a m�sik a nemk�v�natos szem�lyeket elriaszt�, tekint�lyes megjelen�s� kuty�t, a harmadik szabadidej�nek elt�lt�s�hez t�rsat, megint m�s a csal�d gyermekeinek megb�zhat� j�tsz�t�rsat, n�melyek a testmozg�sban vel�k tart� sportt�rsat, �s sokan a lak�st, csal�di h�zat a bet�r�kt�l megv�d� h�z�rz�t. Term�szetesen minden c�lra lehet tal�lni kimondott specialist�t, de aki az �sszes fenti feladatnak megfelel� tulajdons�got egy kuty�ban szeretn� megtal�lni, annak n�met dogot kell tartania! Ez a nagyon mutat�s fajta, amelyet m�r kiss� elcs�pelt k�zhellyel a kuty�k Apoll�jak�nt szoktak emlegetni, sz�ps�ge mellett sok nagyon kellemes �s viszonylag kev�s h�tr�nyos tulajdons�ggal rendelkezik.
Eredete nagyon r�gi id�kre ny�lik vissza. M�r az assz�r �br�zol�sokon tal�lkozhatunk a doghoz hasonl� kuty�kkal. A szinte az eg�sz akkori ismert vil�gra kiterjed� r�mai birodalomban keresztez�dtek a vil�g k�l�nb�z� t�jair�l sz�rmaz� molosszus jelleg� "fajt�k". A Nagy-Britanni�b�l sz�rmaz� masztiffszer� vad�sz- �s harci ebek, a K�zel- �s T�vol-Keletr�l ideker�lt moloszszusokkal �s az It�li�ban tal�lhat� hadi �s sz�ll�t� feladatot is ell�t�, nagym�ret� kuty�kkal keveredtek. A k�z�pkort�l kezd�d�en az akkori germ�nok egyre nagyobb sz�mban import�ltak Nagy-Britanni�b�l �gynevezett "angol dogokat", amelyeket f�leg nagys�gra �s vad�sztulajdons�gokra szelekt�ltak. �gy alakult ki a "n�met dog", amelynek az 1800-as �vekt�l k�t v�ltozat�t tartott�k nyilv�n, a nehezebbet "d�n dog"-nak, a k�nnyebbet "ulmi dog"-nak nevezt�k. A val�sz�n�leg els�, 1863-ban N�metorsz�gban rendezett ki�ll�t�son nyolc d�n dog �s h�t ulmi dog jelent meg. 1880-t�l egys�ges�tett�k az elnevez�st "n�met dog"-ra. A d�n dog n�v a mai napig is fennmaradt szinonimak�nt, illetve az angol elnevez�sben (Great Dane), b�r bizony�tott, hogy a fajt�nak semmi k�ze D�ni�hoz. 1888-ban megalakult a N�met Dog Club (DDC). 1892-ben alkott�k meg az els� hivatalos fajtale�r�st. Ez a fajtale�r�s az id�k folyam�n t�bbsz�r v�ltozott. A ma �rv�nyes FCI standard alapj�n a fajta f�bb jellegzetess�gei: ami az els� leny�g�z� benyom�st adja, az a dog impoz�ns m�rete �s eleganci�ja. Magyarorsz�gon manaps�g sajnos nagyon sok "t�rpe" dogot lehet l�tni, f�leg a fekete foltos sz�nv�ltozatban. Jellemz� hib�k Vegy�k sorra, mik azok a napjainkban el�fordul� s�lyos hib�k, amelyek negat�van befoly�solj�k a fajta alakul�s�t. Term�szetesen a t�bbi "norm�lis" fajt�hoz hasonl�an az anat�miai, k�llemtani hib�k enn�l a fajt�n�l is hib�nak min�s�lnek, �n azonban most csak jellegzetes hib�ir�l ejtek n�h�ny sz�t. A m�ret: az igazi dognak tekint�lyes m�ret�nek kell lennie, m�gis nagyon sok alacsony, v�konydong�j� egyeddel tal�lkozunk. A legf�bb gond, hogy ez gyakran a v�gtagok hossz�nak cs�kken�s�b�l ad�dik. Ennek k�vetkezm�nye, hogy ezeknek a r�vid l�b� dogoknak az ar�nyai sem megfelel�ek, mivel �gy a marmagass�guk j�val kevesebb, mint a t�rzshossz�s�g. Elegancia: "Apoll�" helyett egy rak�s szerencs�tlens�g j�n vel�nk szemben. Ennek legf�bb oka, hogy a jellegzetes eleg�ns, kiemelked�, sz�pen �velt hatty�nyak helyett alacsonyan illesztett, r�vid, terhelt nyakon l�gatott fej� kuty�t nem lehet dognak nevezni. Mindezekhez t�rsul az elh�zotts�g, az izmok hi�nya, a nem megfelel� felnevel�s okozta l�bszerkezeti hib�k �s mindezek k�vetkezm�nyek�nt a rettenetes mozg�s. Jellem: a dog ink�bb tart�zkod�, mint agressz�v fajta. A magabiztoss�g hi�nya, az ideges term�szet hib�nak, m�g a f�l�nks�g s�lyos hib�nak sz�m�t. Az agresszivit�s �s a f�lelemb�l harap�s pedig mindenk�ppen kiz�r� ok. Sz�n: a sz�nek ter�n j� n�h�ny anom�lia l�tezik, ami sajn�latos, hogy ezek egy r�sze bizonyos ter�letek - Skandin�via, Nagy- Britannia, Amerika - �llom�nyaiban t�pushib�v� v�ltak, amelyek felett az ottani szakemberek is szemet hunynak. S�rga: sz�rk�ss�rga, k�kess�rga, piszkoss�rga. Az el�bb eml�tett orsz�gokban a s�rg�k nagy r�sze teljesen hib�s, fak�, majdnem feh�r sz�n�. Cs�kos: ez�st�sk�k, sz�rk�s alapsz�n, elmos�dott vagy egyenl�tlen�l elosztott cs�koz�s. A cs�koz�s gyakran olyan s�r� �s �sszefoly�, hogy a kutya feket�nek t�nik. A s�rga cs�kos dogok eset�ben a feh�r cs�k a homlokon, a feh�r nyak�rv, feh�r mancsok vagy zoknik, a feh�r farokv�g kiz�r� hib�nak sz�m�t. Fekete: s�rg�s-, barn�s- vagy k�kesfekete sz�n. Feh�r-fekete foltos: spriccelt, t�z�tt alapsz�n, nagyobb sz�rke, barn�s vagy cs�kos folt. Kiz�r� ok a folt n�lk�li, tiszta feh�r sz�n, albinizmus, s�kets�g. A t�lnyom�r�szt k�k, sz�rke, cs�kos vagy s�rga sz�n� foltokkal rendelkez�, �gynevezett "porcel�n tigris" �s a fekete foltos, de sz�rke alapsz�n� "sz�rke tigris". (Nem t�l k�v�natosak az �gynevezett "pointerfoltos" egyedek, amelyeknek kev�s, nagym�ret�, szab�lyos k�rvonal� foltja van.) �rdekess�g viszont, hogy a feh�r vagy k�k szem, illetve a felem�s sz�n� szem megengedett! A f�lv�g�sr�l Mint nagyon sok fajt�n�l, a dogn�l is komoly t�r�st okozott a f�lv�g�si tilalom bevezet�se. Fajt�nk ebb�l a szempontb�l a szerencs�sebbek k�z� tartozik, mivel m�rete, jellegzetes fejform�ja eg�szen j�l elviseli a v�gatlan f�let. Nem vit�s, v�gott f�llel sokkal eleg�nsabb, impoz�nsabb benyom�st keltett, ugyanakkor meggondoland�, hogy ez�rt az el�ny�rt nem volt-e t�l nagy �r az a szenved�s, amit a szerencs�tlen kuty�knak el kellet viselni�k a hetekig, dogok eset�ben ink�bb h�napokig tart� kezel�s, f�lk�t�z�s sor�n. (Nem a f�lv�g�s volt a legrosszabb, hiszen azt nark�zisban v�gezt�k. Az ut�na k�vetkez�k, a zsugorod�s megakad�lyoz�sa �rdek�ben a var naponk�nti leszed�se, az �tk�t�z�skor a ragtapasszal t�rt�n� sz�rkit�p�s, a friss seb felt�p�se, ny�ron a ragtapasz alatti berothad�s nagy f�jdalommal j�rt! (Volt olyan dogunk, amelynek a f�l�t 8 h�napig kellett k�t�zni, m�g v�gre fel�llt.) Egyes orsz�gokban - n�lunk is - a legut�bbi id�kig v�laszt�s k�rd�se volt, lev�gatja-e valaki a k�lyk�k f�l�t, vagy sem. Most ez a k�rd�s v�g�rv�nyesen eld�lt, mivel a standard idei v�ltoztat�sa ut�n a v�gott f�l nem szerepel t�bb� a hivatalos fajtale�r�sban! B�r m�r az el�z� v�ltozatban is csak a v�gatlan f�l szerepelt, de egy k�zvetett utal�s r�v�n m�g megengedettnek lehetett hinni. A hib�k k�z�tt szerepelt az al�bbi mondat: "Kup�rozott f�lek eset�n hiba, ha nem egyform�n feszesen �s egyenesen �llnak, illetve ha t�l r�vidre v�gottak." Most ez is kimaradt a standardb�l, �gy m�r csak a v�gatlan f�l megengedett. (A dogok arckifejez�se sokkal kedvesebb l�g� f�llel!) Sok orsz�gban v�gott f�llel m�r ki�ll�tani sem lehet. N�lunk m�r szinte teljesen "kihalt" a f�lv�g�s, �m az ut�bbi �vekben j� n�h�ny olyan b�r� b�r�lt, akikn�l csak a v�gott f�l� kuty�k nyerhettek, m�g ha a legrosszabbak voltak is az oszt�lyukban. Ez sajnos sokakat arra ind�tott, hogy �jra v�gass�k a k�lyk�k f�l�t. �gy okozhatnak komoly k�rt a felel�tlen, hozz� nem �rt� b�r�k! Nagyra n�tt �leb J�magam, b�r kisgyerekkorom �ta vannak kuty�im, a doggal k�zel 20 �vvel ezel�tt v�letlen�l ker�ltem k�zelebbi kapcsolatba. Akkori t�rsam hozta mag�val a fekete dog kant, Pisk�t�t. Ez a csod�latos kutya magas szinten volt meg�ldva a fajta �sszes j� tulajdons�g�val. T�z kilom�tereket volt k�pes futni l� mellett, sorra nyerte a magasugr� versenyeket, �s az ag�rversenyp�ly�n az agarakat megsz�gyen�t� lelkesed�ssel �zve a m�nyulat, k�zepes afg�nag�r-id�t futott. Az emberi besz�det "meg�rtve" teljes�tette �hajainkat, hihetetlen emp�ti�val k�vette hangulatv�ltoz�sainkat. Kilenc �vig �lt, nem csoda, hogy az � hat�s�ra beleszerettem ebbe a fajt�ba. Most szeretn�m megmagyar�zni, p�ld�kkal illusztr�lni a bevezet�ben le�rt, n�mik�pp tal�n elfogultnak t�n� mondatokat. A dog sz� szoros �rtelm�ben �leb - b�r egy kiss� nagyocska -, mivel a legkedvesebb tart�zkod�si helye az �l� ember �l�ben van. Amint m�dja van r�, azonnal valakinek az �l�be cs�ccsen, ott nagyon j�l �rzi mag�t. Egy�bk�nt lak�sban tartva sem okoz gondot, b�rmelyik �gyon k�nyelmesen elhever�szik eg�sz nap, l�v�n r�vid sz�r�, sok piszkot sem okoz. Tekint�lyes megjelen�se r�v�n m�g a rossz sz�nd�k� emberek kedv�t is elveszi att�l, hogy moleszt�lj�k, akit egy dog k�s�r. Amikor a feles�gem az agarainkat tr�ningezte, hi�ba volt vele �t-hat ag�r, m�gis megjegyz�seket, inzultusokat kellett elviselnie, �m ha egy vagy t�bb dog is vele volt, soha egy pisszen�s sem hallatszott. Nem mell�kesen dogja az agarakat is megv�dte, az �ket megt�madni akar� k�bor kuty�k el� �llva, illetve azokat elhajtva. A szabadid� elt�lt�s�ben t�k�letes t�rs tud lenni, mivel t�bbf�le kuty�s sportot lehet vele �zni: kutyaiskol�ba lehet vele j�rni, �rz�-v�d�, obedience, esetleg agility edz�sekre vinni, �s nem utols� sorban ki�ll�t�sokra j�rni �s teny�szteni. A dogok im�dj�k a gyermekeket. M�g nem tal�lkoztam olyan doggal, amelynek probl�m�ja lett volna a gyerekekkel. Az �n 20 h�napos kisfiam �r�kat j�tszik a kennelben a dogokkal. Mindegyik azon igyekszik, hogy valahogy a k�zel�be f�rk�zz�n. K�t fiatal dog a kedvenc j�tsz�t�rsa, ak�rhov� megy, ballagnak m�g�tte, ha � le�l, azok is le�lnek, ha fel�ll, fel�llnak. M�szk�l rajtuk, a hasuk alatt, b�j�csk�zik vel�k. A f�l�kn�l, homlokb�r�kn�l fogva a vil�g v�g�re is elvezeti �ket. B�rmilyen tev�kenys�gben sz�vesen r�szt vesznek. L� mellett futnak, kocog�sn�l k�s�rnek, kir�ndul�son az emberrel tartanak, m�g biztons�got is ny�jtanak. �szni, labd�zni remek�l lehet vel�k. Lak�st, h�zat kiv�l�an �riznek. M�r a puszta megjelen�s�k, az �bl�s hangjuk elriaszt mindenkit. Nagyon nagy el�ny�k mind szem�ly-, mind h�z�rz�k�nt, hogy nem olyan harap�sak, mint a t�bbi �rz�-v�d� fajta, �gy nem kell vel�k kapcsolatban - ritka kiv�telt�l eltekintve - a mostan�ban "h�rhedt" balesetekt�l f�lni. Vannak term�szetesen a fajt�nak h�tr�nyai is. Ezek egyike a nagy m�ret. �gy nem lehet b�rmilyen kis lak�sban tartani, b�r az alkalmazkod� k�pess�ge eg�szen kiv�teles. Egyes egyedek er�sen ny�laznak, f�leg melegben, ami nem tesz j�t sem a lak�snak, sem az aut�nak. Mivel r�vid sz�r�, a szabadban tart�sra nem alkalmas. F�tetlen, nem megfelel� helyen tartva az �z�letei �th�lnek, mindenf�le betegs�get �sszeszedhet. El�gg� gyakoriak a csontos v�z elv�ltoz�sai, �gy a cs�p��z�leti diszpl�zia is. Mint a nagytest� fajt�k �ltal�ban, a dogok is meglehet�sen r�vid �let�ek. Ezen megfelel� takarm�nyoz�ssal �s tart�ssal lehet jav�tani. Mindent �sszevetve az egyik legsokoldal�bb fajta, amely rengeteg �r�met tud szerezni gazd�j�nak!